A Kelet Párizsa

2007 május 21. | Szerző: Corrradorra |

 A Kelet Párizsa nem egyéb, mint a Nyugat Shanghai-a.

Divat, divat, divat……
Elegancia, elegancia és harmadszor is elegancia!

És mindehhez csatlakozik még az európai gyarmati-, és a kínai keleti stílus utánozhatatlan keveréke.

Shanghai-ban minden a külsőségről szól, de nem az őrült mogyorókrémmel megkent, plasztikai sebészkéssel átszabott, képmutató módon, amit esetleg Hollywood-tól megszoktunk, hanem egy könnyedebb, természetesebb, kevésbé erőltetett módon.

Azt mondják, hogy a  dél-olaszoknak azért nincsenek jó útjaik, és makulátlan házaik, mert a pénzüket ruházkodásra, vendéglőre, és Alfa Romeo-ra költik. Kétségkívül van ebben az életformában valami vonzó. Hasonlót lehet tapasztalni Shanghai-ban is.

A legnagyobb tisztelettel, alázattal mondom, hogy érdemes felvenni az életcélok közé egy sétát Shanghai-ban, a Nanjing Road-on le, egészen a folyóparti korzóig, a Bund-ig.

Lehet, hogy Shanghai egy 15 milliós metropolisz, lehet, hogy itt a legnagyobb a szegénység, lehet, hogy igen szennyezett a levegő, de a Nanjing Road-on ezt elfelejthetjük. A Nanjing Road a STILUS birtoka. A fényesre csiszolt gránitköves járdán sétálva lehet igazi gyarmati élményben részünk, mert a házak vagy Angliát, vagy Franciaországot, vagy az amerikai bostoni barokkot idézik attól függően, hogy épp az egykori angol, francia vagy az amerikai koncesszió területén sétálunk-e, míg az utcán zajlik a kínai kelet nyüzsgése. Az üzletek a legelegánsabb, legpuccosabb nyugati márkákat képviselik, méghozzá elképzelhetetlen sűrűségben. Értem ezalatt azt, hogy pici Pestünkön az Andrássy úton van egyetlen Louis Vuitton üzlet, itt minden utcaközben van egy. A szállodától a Bund-ig a távolság kb 4 km. Ezalatt a 4 kilométer alatt megszámoltam 1 Lamborghini, 2 Ferrari- Maserati, 2 Aston Martin, 2 Bentley, 4 Mercedes, 2 Audi, 2 BMW, 2 Jaguar szalont, valamint 9 Louis Vuitton, 4 Hermes, 3 Prada, 8 Gucci, 4 Vacheron Constantine, 2 Patek Philippe, 2 Vera Wang üzletet, hogy csak a legnagyobb márkákat említsem.
Emellett ott vannak még a Chrysler, Hugó Boss, Zara, Espirit, Mark & Spencer, Benetton átlagmárkák is.

Az érdekesség az, hogy megszoktuk, hogy ezek a nagy cégek kiadnak egy reklámportfóliót, -plakátokat, tv reklámokat, stb…- és ezt lenyomják minden országban. Mint nálunk a mosópor reklám amiről ordít, hogy nem Magyarországon készült, csak szinkronizálva van. Nos, itt nem így működnek a dolgok. Minden “európai, fehér” reklámnak, plakátnak megvan az “ázsiai” megfelelője is. A téma, a cselekmény, minden ugyanaz, csak a modell kínai. Ez kicsit viccessé teszi a dolgot, mert például mostanság George Clooney reklámozza az Omega órákat, és kínai Clooney-t nehéz találni, de “van nekünk számítógép és Photoshop” felkiáltás után egy kicsit kínaiasítanak Mr. Clooney szemén és máris kész a kontinens és országkomform reklám.

Ami még viccesebb, hogy a sikerfilmeket is újraforgatják kínai szereplőkkel. Nem kalóz módon, hanem a filmgyár saját maga. Ha emlékszünk nemrég ment nálunk is a “Szakíts ha bírsz” vagy valami hasonló marhaság Jennifer Aniston-nal, és Vince Vau-akárkivel, aminek a plakátja az volt, hogy ketten ültek az ágyban és az ágy el volt felezve egy ragasztószalaggal. Nos, ugyanez a film, ugyanez a téma, csak ázsiai szereplőkkel.

Hogy miért? Mert ki a franc az a Jennifer Aniston és Vince Vakárki???? Kit érdekelnek ők? Ja, persze, ha mindez Shanghaiban játszódik, és a saját sztárjainkkal, akkor a helyzet már gyökeresen más! Azt már megnézzük!

De vissza a Nanjing Road-hoz!
Megfordul itt a Rolls-Royce és a riksa is. Láthatunk itt Versace-be öltözötteket is, és a tradicionális kínai selyemruhába -mint amit tavaly hoztam- a “qi pao”-ba öltözött hölgyeket is, olyan frizurával, mint Marlene Dietrich-nek volt 1937-ben, az egyik kezükben a papír napernyőt tartják, másik kezükben pedig a pórázt, amin a pekingi palotapincsit sétáltatják.

Erről az utcáról nyílik a Xiangyang Road, ami a méretre készített ruhák, a méretre varrt cipők, a saját megrendelésű táskák utcája. Iszonyatosan drága minden, de a látványért is érdemes végigmenni rajta. Ezt az utcát tavaly nem is fedeztem fel, csak most. Az egyik közepes hírnevű, még megfizethető shanghai üzlet ami kivételes módon nem csak egyedi méretre szab ruhákat, hanem konfekciót is készít a Shanghai Tang. Érdemes megnézni a weboldalukat, ha másért nem, hát azért, mert így képet lehet kapni az ázsiai trendről.

A Bund, a folyóparti korzó alkonyatban a legkellemesebb. Amikor már világítanak az utcai lámpák, de még át lehet látni a Huang-Pu folyó túloldalán fekvő Pudong városrészbe. A folyó partján találkozik a XIX. és a XXII.század. A Bund és a Nanjing Road felé eső részen már kivilágítják a dzsunkákat, séta-, és étteremhajókat, és a másik oldalon ott a futurisztikus Oriental Pearl Tower, a Jin Mao Torony, és mellette már csaknem kész egy még magasabb torony.

A Bund-ról egyébként át lehet kelni Pudong-ra. Ennek van egy normális módja, ez a komp, és a “diznilend módja”, a Visitors’ Sightseeing Tunnel. Nos, én szerencsétlen a másodikat választottam, mert azt hirdetik, hogy Shanghai-ról van benne szó. Egy frászt! Olyan, mint egy szellemvasút. Egy alagút amiben egy 8-10 személyt befogadó kis zárt, javarészt üvegfülkét vontatnak kábelen. Az alagútban aztán van zene, meg lézershow, meg plazmatévén fortyogó magma, és villódzó fények, karácsonyfaégőszerű színes “fényorgia”, és slussz….ennyi. Tehát aki szereti Disneyland-et, annak érdekes.

Ma a “12 Girls Band” fog koncertezni a szállodában. A zenét nem ismerem, valami kínai popfolk lehet a plakáton lévő képek alapján ítélve, de ha 12 olyan lány lesz a színpadon, akik a képen vannak, akkor olyan nagy baj csak nem lehet!