Híd a Drinán

2007 március 1. | Szerző: |

 


Mondják, Ivo Andric Híd a Drinán című regényével érdemelte ki a Nobel-díjat.


 


Lehet.


Négy évszázad története a boszniai Visehgrad-ban, ahol egybeolvad a keresztény templomok harangszava a müezzinek kiáltozásával és összevegyülő ortodox, katolikus, mohamedán hívők lába koptatja Mehmed Sokoli pasa hídjának köveit.


Jajj, olvassa el mindenki! Azt mondják, hogy igazán közép-európai csak azután lehet az ember, hogy elolvasta ezt a könyvet.


 


Egyszer pökhendi, gőgös amerikaiak megkérdezték tőlem, hogy mi a fenét jelent az nekünk ez a fajta regionális európaiság. Erre azt feleltem, hogy azt jelenti, hogy amikor ránézünk az Öreg Hídon, vagy Sokoli pasa hídján egy kőre, akkor látjuk azokat az embereket akik többszáz éve jártak a hídon, érezzük a múltjukból sugárzó erőt, érezzük a kő melegét. Magunkénak érezzük a hidakat.


 


Az biztos, hogy a könyvről csak felsőfokokban lehet írni, és egyébként sem olvas az ember olyan könyvet gyakran aminek a főszereplője egy híd.


Aki elkezdi, az ne számítson történelmi, építészeti ismeretterjesztésre. Regény ez, fikció a javából. Nem szól ez másról, mint emberi sorsokról: Sokoli Mehmed pasáról, a defterdárjairól, Ali hodzsáról, Radisav-ról, a szerb lázadóról, a gyönyörű török lányról, aki a folyóba ölte magát, az emberséges szerb Nikola pópáról. Nem szól ez másról, mint épületekről, a kasabah-ról, a karavánszerájról, boltokról, utcákról.


 


Halála után a jugoszlávok (akkor még voltak) a híd mellé állították Andric emlékművét: egy nyitott könyvet formázó márványtömböt.


A szerb, horvát és bosnyák szabadcsapatok még csak hangoltak az eljövő kataklizmára, amikor a szobor a levegőbe röpült.
A tettest nem találták; talán nem is keresték.
A későbbiekhez képest pedig jelentéktelen epizód volt az egész – afféle édes előjáték.


Végül is érthető.


 


Vérlázító egy ilyen tűzálló márványkönyv.


 


 


Ui: az e-mailemre olyan levelek jönnek, hogy szervezzünk utat Boszniába. Hm..én nem vagyok semminek az elrontója J


Mehetünk! J


Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!