Kávéház Varsóban

2007 szeptember 9. | Szerző: Corrradorra |

 

A bejegyzés névadója egy Allen Ginsberg vers címe.

 

A vers is olyan szürreális, mint maga a város. A szláv városok kávéházainak és bárjainak különleges hangulata van. A bárban való ücsörgésnek kultúrája van.

Ginsberg verse a háború utáni Varsó valószínűtlen figuráiról szól, bordélyházról, ajakrúzsról, tüll ruháról, halottak bolyongó lelkéről szól, és számomra úgy tűnik, hogy a vers képei még ma is aktuálisak.

 

A héten Varsóban voltam.

 

Ott minden olyan “vagy-vagy”.

 

Első vagy-vagy érzés az árak kapcsán fogja el az embert. 1 zlotyi kb. 81.-Ft miután levágtak a zlotyi végéről nagyjából tizenhét nullát. Drágább, mint Pest. Egyértelműen, de csak annyira, hogy az ember épp csak felháborodjon, de térde azért ne kezdjen remegni, de elgondolkozzon azon, hogy most ezek a lengyelek vagy jól keresnek, vagy nem nagyon vesznek üzletben semmit sem.

Magam részéről a második verzióra vetek, mert nem sokan vannak az üzletekben. Viszont akkor ilyen fogyasztási ráta mellett nem nehéz 1%-os inflációt produkálni.

 

Hmm….a boltok…..mert vagy én utaztam vissza legalább 25 évet az időben, vagy ezek az emberek ennyire ragaszkodnak a kezdeti hanyatló szocializmus kiskereskedelmi formavilágához.

Nevezetesen, végy 4-6 emeletes panelházakat, helyezz el az aljában kis üzleteket, durván rácsozd be az ablakot, és a bedobozolt raktárkészletet tedd a kirakathoz közel. Továbbá, helyezz el a kirakatban fröccsöntött műanyag világoskék bevásárlókosarakat, és kopott próbababákat letörött ujjal, fél szemmel, félrecsúszott parókával.

 

De ez még ne legyen elég!!!!

Utasítsd önmagad, vagy dolgozóidat, hogy húzzanak rá pár ruhadarabot a készletből a babákra, de tiltsd meg nekik, hogy a kezüket használhassák az öltöztetéséhez, hanem kizárólag csak azt engedd meg, hogy szájukkal, vagy a fogukkal végezhessék a műveletet.

Mindemellett ha az üzletek egymásmellettiségét és gyakoriságát tekintjük, akkor elmondhatjuk, hogy a varsóiakkal életük során három dolog történik a leggyakrabban:

A./ házasodnak,
B./ gyógyszeres kezelésre szorulnak
C./ elveszítik valamely végtagjukat

A sorrend nem érdekes, bármelyik beelőzheti a másikat.

Ha az üzletsorokat nézzük, így jönnek sorba: (A)menyasszonyiruha bolt, (B)patika (C) ortopédiai bolt..mit bolt!!!…SZAKÜZLET!! Ahol…lehet venni műlábat- térdtől, combtól, műkezet,- könyéktől, válltól, műfület, műujjat, rokkantkocsit, valamint az ezek színezésére szolgáló spray-t, (gondolom ha nyár van, akkor barnábbnak kell lenni….télen meg nem villanthatunk valami bronzbarna műkézzel/lábbal, ha a másik hófehér) Micsoda izgalom lehet, amikor végre megérkezik az új 2007. őszi műkar kollekciót bemutató katalógus.

Szóval a boltok sora így néz ki: A,B,C, x,x,A,B,C,x,x,A,B,C…..az “x” valami más üzletet jelöl…mondjuk McDonald’s-t.

 

Igazából McDonald’s-t csak egyet láttam, de KFC van több is. Benn nem voltam egyikben sem, de a McD kívülről úgy néz ki mintha, pl. a Fővárosi Villamosművek IV. kerület-Káposztásmegyeri Lakossági Fogyasztásbejelentő Irodájára – amit 1972-ben megnyitottak, és akkor berendeztek bútorokkal, és azóta csak a fal feketedett, és a bútorokról pattogott fel a politúr-, nos arra, mintha szimplán csak mindenféle változtatás és cécó nélkül kitették volna a nagy sárga “M” betűt, és attól kezdve az lenne az étterem.

 

Persze a pláza az máááááááás!

A pláza az egyforma Hong Kong-tól Tiranáig.

Azért nem írtam, hogy plázÁK, mert úgy tűnik, hogy Varsóban csak egy pláza van. Ami ugyan nem baj, -sőt dícséretes-, de mindenki abba a plázába akar elküldeni, hogy az márpedig milyen nagyszerű. A szállodában kérdezés nélkül rögtön közlik, hogy a pláza 10 percre van villamossal-, 1 megállóra.

Na most, vagy én vagyok rosszul szocialózálódva városi tömegközlekedésben, vagy itt mások a dimenziók. 10 perc villamosút számomra, – lámer Pesten villamosozóként – legalább 4-5 megállót jelent, de itt a villamos tényleg 10 percig megy, de olyan elánnal, hogy lépést tart a sín mellett található háromsávos úton haladó autókkal.

Merthogy itt minden út széles, többsávos és derékszögben metszi egymást. Ez azért van, mert 1945 után újjá kellett építeni a várost, mert nagyrészét lebombázták. Ez előfordult ’45 után több európai várossal is mégsem építettek ennyire szürke, jellegtelen, mértani várost. Mint egy szürke szovjet kaszárnya.

Tehát: vagy a lengyelek szeretik a panelházat és a derékszöget, vagy tényleg porig bombázták a várost.

A válasz az, hogy valóban porig bombázták a várost.

’45 végére a város 85%-a (!!!!) teljesen elpusztult, ami alatt nem azt értjük, hogy kiégett egy tömbház és fel kellett újítani, hanem azt, hogy a város jelzett százalékában a legmagasabb ember alkotta építmény maximum térdig ért, vagy addig sem.

Az előbb poénkodtam az üzleteken, a villamoson, de szégyenlem magam miatta.
Valamelyik este séta közben eljutottam egy nagy, négyszögletes beton alapú térhez, amit szintén betonfalak vettek körül. Hazafelé a szállodába tartván azon gondolkodtam, hogy milyen jó vitriolos mondatokat fogok írni arról a betonszörnyedvényről, aztán mégsem…..

 

Kiderült számomra, hogy az a tér volt az “Umschlagplatz”.

 

Az Umschlagplatz-on táboroztatták a németek a zsidókat, napokig étlen-szomjan a szabad ég alatt, mielőtt bevagonírozták volna őket a koncentrációs táborba. A “platz”-on több mint 300.000 zsidó fordult meg. A platz-zal szemben pedig az SS parancsnokság van.

Ha valaki látta a Zongorista c. filmet akkor képet kaphat a téren történtekről. Ha nem látta, nézze meg!

 

Most este van, és ma bejártam a város azon részét ahol egykor a Varsói Gettó volt…… nem lehet mit írni.

Látni kell a kivégzőfalakat, a golyók nyomait, a friss virágokat, és idős embereket akik talán ezredszer mennek el ugyanahhoz falhoz,…..megértem a lengyeleket. Nem lehet ezt elfelejteni.

Elgondolkodtam, hogy mennyit szenvedtek a lengyelek.
A Molotov-Ribbentrop paktummal felosztották az országot. Aztán itt volt Aushwitz, Treblinka, és még ezer kisebb láger, a Varsói Gettó, majd a Varsói Felkelés, a gettólázadás…..a gettólázadás, amikor a Vörös Hadsereg előretörésében hirtelen megállt a Visztula partján, és szépen, karba tett kézzel megvárták amíg a németek halomra lövik a lengyel ellenállás-, a Honi Hadsereg embereit, majd átkeltek a folyón, és “felszabadították” a várost. Aztán a Katyn-i erdőben húszezer lengyel katonatisztet és katonát kivégeztek. De a híres angol-amerikai demokráciabajnokok is megtiltották a pilótáiknak, hogy utánpótlást dobjanak le a gettóban harcoló zsidóknak, mondván, hogy veszélyes a berepülés, pedig a Luftwaffe már a partraszállás napján is csak papíron létezett.

 

Mindez ’44 telén volt…fél évvel Németország kapitulációja előtt!!

 

Szóval, történelem van….meg eltűnődés……meg antifasizmus….

 

És Magyar Gárda, és árpádsáv.